Bár az isohuntot kényelmesebb, olcsóbb és gyorsabb behozni, az ncore-ról meg hamarabb lejön a film, mint a sarokig eljutni, nem hogy a Piac utca távolabbi szegletébe, mozit csinálni mégis becsülendő, moziba járni meg a jelenlegi helyzetben igazán cool dolog több okból is. Hogy miért, az lentebb megtudhatjátok, de előbb következzen az Apolló Mozi mától érvényes műsora. Szintén lentebb szemezgetünk az aktuális kínálatból.
Január 27. - február 2.
Nagyterem: Szerelem és más drogok 13:45; 16:00; 18:15; 20:30
Kisterem: Báthory 15:30; 18:00 Utódomra ütök 20:00
Art terem: Lourdes 17:00; 19:30
Hogy miért menő manapság moziba járni? Egyrészt amolyan vizuálpunk dolog a jelenlegi peer-to-peer világban belépőt fizetni filmért - amivel nem csak a mozi tulajának zsebét tömöd, hanem ízlésedtől függően annak a vállalkozásnak a zsebét is, amelynek munkájára kíváncsi vagy. Másrészt konzervatív dolog is, mivel valaha - sokunk megboldogult gyerekkorában, esetleg fiatal éveiben ez volt az egyetlen mód arra, hogy új filmet láthassunk. A vizuális élmény is - jobb esetben - veri a monitort. Ezen kívül manapság senki nem jár moziba, így ha el tudsz csalni egy csajt/pasit (a barátod/barátnőd, esetleg), jó esetben egy tök üres moziteremben több száz szék közt a mozgóképen kívül is eleresztheted a fantáziád - a sötétben még ha ül is valaki a vetítőgép mögött, biztosra veheted, hogy nem találod meg másnap az estét youporn-on.
Na, de térjünk rá, mit raktak ki az apollósok a polcra. A nagyteremben a nagyközönségnek szóló kispolgári filmek, ahogy ezt megszokhattuk, nincs is ezzel semmi baj. Sőt, a Szerelem és más drogok tényleg ideális randifilm lehet, annyira nem falkaparós romkom, mint a Stiller - De Niro duó által uralt, kisteremben vetített Valakidre ütök eposz-sorozat újabb része - főleg most, hogy már lassan teljesen elvesztette a romantikus szálat - így vált egyszerű blődlivé, prosztó szóviccekkel és mindennel, ami az első részben is gáz volt, a sokadik rókabőr meg a színészeknek szégyen, hogy elvállalták. Akkor már tényleg Jake Gyllenhaal és a Szerelem és más drogok, ami nem összekeverendő A szerelemről és más démonokról című alkotással, ami egy Márquez-feldolgozás, és ráadásul nem is az északi, hanem a déli feléről érkezett az Újvilágnak, és majdnem két hete kellett volna ajánlanunk (ez esetben viszont bátran ajánlom az isohuntot).
Szintén kistermes a már annyira nem is friss, viszont meglepően hosszú Báthory, ami nemes példája annak, hogy a szlovákokkal is együtt tudunk működni. Azért tegyük hozzá, hogy e két nemzeten kívül a koprodukcióba csehek, angolok és amerikaiak is tettek munkát rendesen. Egyébként igazán történelmi jó film tizenhatos karikával, némi horrorral meg misztikus elemekkel. Gótoknak, Evanescence-pólós tágosoknak (már ha vannak még ilyenek), folk arcoknak és lokistáknak különösen értékelhető, de bárkinek megéri az árát.
Az Art-teremben Lourdes címen láthatunk felirattal egy osztrák-francia-német drámát, ami nagyon komoly témát boncolgat: súlyosan beteg, gyógyulni vágyó emberek szenvedését és vágyait. A film egy nyaktól lefele lebénult lány szemszögéből mutatja be a francia-spanyol határon található, szakrális turizmus középpontjává vált Lourdest. Bár még nem láttam, tőlem mindenképp kap egy esélyt.
